Fórumot szerveztek a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Svájci Nagykövetség és a SwissCham, valamint a Roche Magyarország.

Magyarországon évek óta folyik a vita a közfinanszírozott és magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások átjárhatóságáról, szétválaszthatóságáról.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Kiemelten fontos a váratlan egészségügyi kiadásokra történő takarékoskodás, ám a dolgozók csupán fele tesz félre erre a célra.

A Pénzcentrum a legfrissebb adatok alapján vizsgálta meg, milyennek mondható a magyar egészségügy állapota.

A magyarok alig több mint fele elégedett egészségi állapotával, mégis mindössze ötödük mondta, hogy életmódot váltott az egészsége érdekében.

Az Európai Bizottság elkészítette Magyarország egészségügyi országprofilját. A főbb megállapításokról az Economx ír.

A közép-európai és a balti államokban a csontvelő plazmasejtes daganatos betegségéről (mielóma multiplex) első alkalommal készül átfogó elemzés.

A politikusok orvosnak tartanak, az orvosok politikusnak, az eredmény, hogy mindkét nyelvet jól beszélem – foglalta össze eredményessége eredőjét Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a 46. Medicina Fórum minapi konferenciáján.

Az alábbi cikkben ismertetett egészség-gazdasági tanulmány a COVID-19 járvány mikrogazdasági negatív hatásaival, illetve azzal foglalkozik, miként kerülhetők el potenciálisan ezek a negatív hatások a betegség megelőzésére fordított intézkedésekkel.